Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, Lázár János azzal állt a sajtó elé: a városi önkormányzat egyik MSZP-s képviselőjének édesapja annak idején a Nyilaskeresztes Párt helyi vezetőségének tagja volt.

És akkor mi van? De komolyan…

Más furcsaságok is történnek egyébként mostanság a fent nevezett városban. Lázár János az egyik frissen összevont oktatási intézményt például hivatali elődjéről, a pár éve elhunyt, szintén fideszes Rapcsák Andrásról akarta elnevezni. Az eddigi névadó Kossuth Zsuzsanna helyett…

Hova lett manapság a jóízlés?!

Maradjunk még egy pillanatig Trianonnál, leginkább a tegnapi pártreakcióknál. Na most, évek óta hallgatom a baloldalról, hogy meg kéne végre haladni a múltba révedést, a siránkozást, a sebek nyalogatását, és itt volna az ideje a jövőbe nézni, meg az EU-ban bízni, meg túllépni a sérelmi politizáláson.

Erre teljesen váratlanul jön a Fidesz azzal, hogy június 4-e legyen a nezeti összetartozás napja. Normális, racionális ésszel ez volna az a pillanat, amikor a Fideszt az össze baloldali pártnak a keblére kellene ölenie, mert nem a múltba réved, nem siránkozik, hanem túllép a sérelmi poltizáláson stb. stb. stb.

Ehelyett a reakciók: tragikomikus (MSZP), hiteltelen (SZDSZ), nem szerencsés (MDF). Nagyjából a nyúl és a sapka esetével állunk szemben, azt hiszem. Még szerencse, hogy a Fidesz elnöke meg nem ér rá elmenni közösen imádkozni a többi pártvezérrel Nagy Imre újratemetésének évfordulóján. Úgyhogy kvittek.

És mi?

Megint sikerült néhány száz embert kórházba juttatni, a globalizáció viszont köszöni szépen, jól van. Tulajdonképpen sohasem értettem, mi értelme van a politikai tiltakozás eszközeit önfenntartó, sőt öngerjesztő világjelenségek ellen bevetni. A globalizáció ugyanis, bármennyire nehéz ezt elfogadni, nem csupán egy szűk réteg titkos ármánykodásának, hogy nem mondjam: összeesküvésének következménye. Mindannyian benne vagyunk, tudatosan vagy nem, de kivétel nélkül élvezzük az áldásáit, és élünk a lehetőségeivel. Az persze más kérdés, hogy nem egyenlő mértékben jut a jóból valalmennyi embernek a földön, és van egy felső réteg, amelyik pofátlanul jól jár ezzel az egésszel. Hozzáteszem, ilyen réteg is mindig volt a történelemben, csak a neve változott az idők folyamán.

A globalizációt mi magunk építgetjük, kivétel nélkül mindannyian, szinte minden tettünkkel: ha külföldi árut veszünk, ha más országban nyaralunk, ha a pénzünket esetleg euróban tartjuk forint/lej helyett, ha a CNN-t nézzük vagy az interneten szörfölünk, és így tovább a végtelenségig. Ha a globalizáció ellen tüntetünk, ezek ellen demonstrálunk. Tessék először kipróbálni, mit is jelentene a róluk való lemondás a mindennapokban!

A mai Népszabadsághoz csomagoltak egy csinos kis reklámfüzetet, ami “az élmények zöld szigetét” ajánlja a kedves olvasók figyelmébe. A tényleg rendkívül igényes és szemet gyönyörködtető prospektus a kerékpártúrákon át a családi üdülésen keresztül a forróvizes forrásokig mindent tartalmaz, ami csak egy környezettudatos turista számára fontos lehet. Arra külön gondot fordítottak, hogy minden, de minden kép és szó azt sugallja: akik ott élnek, a természeti kincsek védelmét tartják a legfontosabbnak. Erre utal az egész tartomány közös jelmondata is: Ausztria zöld szíve.

A csili-vili prospektus kiadója ugyanis nem más, mint Stájerország. Igen, az a vidék, ahol két olyan bőrgyár is működik, amelyik évek óta gátlástalanul ontja a szennyet a Magyarországra érkező Rábába. Azt hiszem, ritka nagy pofátlanság éppen most egy ilyen reklámkampány, amikor végre nagy nehezen a magyar kormány rászánta magát az erőteljesebb fellépésre az igényessége miatt sokszor irigyelt Ausztriával szemben. Úgy látszik, azért a sógoroknál sem minden olyan zöld (szó szerint). Vagy legalább náluk is előfordul, hogy a szemét eltakarítását a szomszédba való átlapátolással akarják megoldani. Erkölcsileg ez a magatartás persze csak a legsúlyosabban minősíthető. De az is biztos: én még véletlenül sem fogom betenni a lábam Stájerországba fizető turistaként. Remélem, ezzel nem maradok egyedül.

Mai levél a Kóka-féle minisztérium sajtóosztályától:

Kedves Kollégák,
Táblázatot ma nem küldünk, a GKM-nek a jövő héten előreláthatólag nincs sajtónyilvános eseménye.
Kellemes pihenést!
Üdvözlettel: GKM Kommunikációs Főosztály

Ilyen korán kitört a nyári szünet az államigazgatásban?! Mindig irigyeltem a köztisztviselőket…

Bejött ma egy jó ötvenes férfi hozzám. Azt mondja, fel van háborodva, mert a gázszolgáltató visszaélve az erőfölényével egyrészt többet számláz annál, mint amennyi jogosan járna, másrészt az ügyfélszolgálata sem működik igazán: személyesen fél napokat kell sorba állni, a telefonos ügyintézés pedig nem elérhető, mert vagy nem működik, vagy foglaltat jelez. Az úriember ezért hát eljött a tévébe, hogy oldjuk meg a problémáját, mert ez a helyzet tűrhetetlen. Valóban az.

Kérdés azonban, hogy ez tényleg a média feladata volna? Az áldatlan állapotokról minden tévé, rádió és újság már ezerszer beszámolt. Vajon ezzel letudta kötelességét, vagy többet is tehetne? Az emberek még mindig a nem létező civil bátorság és összefogás pótlását várják a médiától. Joggal teszik ezt vagy csak korszerűtlen, régi reflexként?

Elég groteszk élmény, amikor valaki a gázszolgáltatót kommunistázza le, miközben az öngondoskodás igényének szikrája sincs benne, és afféle kijáróembereknek tekinti az újságírókat. Észre sem veszi, hogy ő maga a megtestesült kádárizmus. Ha a csontjaiból kevesebb is van immár, a szelleme mindent áthat Kádár apánknak…

Talán Észtországból vették az ötletet. Talán szélsőjobboldaliak voltak. Talán szélsőbalosok. Talán van köze a hullarablásnak a falra mázolt felirathoz: “Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat”. Talán nincs. Talán csak provokáció az egész.

Talán az emlékét is el akarták törölni azzal, hogy eltüntették a csontjait. Talán Jézus Krisztus vagy Petőfi halhatatlanságát akarták “reprodukálni” az üres sírral.

Egy biztos: a szellemet kiszabadították a palackból…

A fővárosi SZDSZ-frakció szerint a szocialista Havas Szófia nem képviseli megfelelően Budapestet a közép-magyarországi regionális egészségügyi tanácsban. Azt róják fel neki, hogy a politikus korábban felhatalmazás nélkül egyezett meg több kérdésben is az akkori egészségügy miniszterrel. Aki szintén SZDSZ-es.

Más.

Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármester szerint egy holdingba kellene összevonni a budapesti kórházakat. A szocialisták egyetértenek a javaslattal. Ki ellenzi? Az SZDSZ-es Szolnoki Andrea, aki szerint ezt mégis csak át kéne gondolni.

Tudja még valaki egyáltalán ebben a koalícióban, hogy ki kivel van együtt, és miért? Azt már meg se merem kérdezni, hogy mi fog történni konkrétan a kórházakkal…

Hír a Transindexről:

A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának ülésén egyöntetűen megszavazták az Erdély FM költségvetését – amikor rákérdeztünk ennek nagyságára, csak annyit árult el Nagy Zsolt, hogy a 2007-es év költségvetésének egyharmadát a Janovics Jenő Alapítvány, kétharmadát pedig a Communitas Alapítvány biztosítja.

Semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek. Megint megy a titkolózás, az emberek (vö. választópolgárok) hülyének nézése. A közpénzzel a legteljesebb nyilvánosság előtt kell elszámolni. Az Erdély FM még el sem indult, már fogyasztják a bizalmi tőkéjét. Én nem hagynám.

Részlet egy sajtóbeszámolóból:

A rendőrség nem beszél, így továbbra is csak találgatások látnak napvilágot Balla Irma halálával kapcsolatban. A debrecenieket sokkoló hírként érte az egyik bulvárlap információja, miszerint a képviselőnőt saját laptopjával verte agyon egy másik nő, mert hogy a kriminálpszichológusok szerint ilyen brutális cselekedetre csak a gyengébbik nem tagjai képesek.

A hatóság gondolkodásmódja nem változik, de úgy látszik, az újságíróké sem. Mire jó ilyen vulgárpszichológiai kijelentésekkel tovább szaporítani a társadalmi előítéleteket? Hiszen van belőlük épp elég. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy ez csupán a bulvármédia túlkapása, hiszen a fenti tudósítás a Magyar Rádió hírszolgáltatásából származik. Legalább visszakérdeztek volna, pontosan milyen “tudományos” eredményekre alapozzák ezt a durva kijelentést.

Az ingerküszöbünk sajnos egyre magasabbra csúszik. Egy-egy ilyen mondat még a hivatalos helyeken sem veri ki a biztosítékot: ebben az ügyben mostanáig a feministák tiltakozás sem hallatszik…