Tegnap egy baráti beszélgetésben megint szóba került Sólyom László nemrég megfogalmazott véleménye, amely szerint nem az Alkotmányban lefektetett állami és politikai keretekkel van baj, hanem azzal, amilyen tartalommal a jelenlegi pártok megtöltik azt.

Nos, ez afféle 22-es csapdája.

Azt gondolom, ha egy rendszer nem működik a gyakorlatban, a lényeg ez, és nem a teoretikus alkalmassága. Ha a jelenlegi politikai garnitúra ennyire képes az alkotmányos keretek között, amit nap mint nap tapasztalunk, akkor jogos felvetésnek érzem, hogy változtassunk ezeken a kereteken. Nincs értelme ragaszkodni egy olyan szisztémához, amely nem állja ki a praxis próbáját. Az már más kérdés, hogy miben és mennyiben lenne más egy új rendszer. Igazából ezen kellene gondolkodnunk.